Tudástár - Kulturális sokk

A kulturális sokk kifejezés azokra az összetett érzésekre (aggodalom, meglepetés, tájékozódási zavar, bizonytalanság, zavarodottság) és hatásaikra utal, amit az ember olyankor él át, amikor a saját megszokott környezetétől egy teljesen különböző kulturális vagy társadalmi környezetben kell működnie, esetünkben egy idegen országban.

A külföldre költözés nemcsak izgalmakat, de félelmeket, bizonytalanságokat  is tartogat számunkra, hiszen rengeteg új és ismeretlen dologhoz kell majd mind fizikailag, mind lelkileg alkalmazkodnunk, rengeteg új emberrel fogunk találkozni, akikkel más nyelven kell majd kommunikálnunk, meg kell ismernünk az új környezetben való létezés  szabályait és meg kell tanulnunk azok mentén élni.  

 

Nem árt tisztában lenni a jelenséggel és annak hatásaival, mert tudatosabban és felkészültebben oldhatjuk meg az ezzel kapcsolatban felmerülő problémákat vagyis sikeresebben és gyorsabban be tudunk illeszkedni új életünkbe.

A kulturális sokk az interkulturális kommunikáció egyik kutatási területe. Magát a fogalmat Kalvero Oberg antropológus vezette be 1955-ben. Oberg Brazíliában élő amerikaiakat vizsgált és kutatásában arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul egy adott kultúrából származó ember egy számára idegen kultúrához, ha abban hosszabb távon kell élnie. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy annál nagyobb az úgynevezett kulturális sokk, minél nagyobb a különbség a között a két kultúra között, amibe beleszületünk, illetve amibe később belekerülünk. Azt az úgynevezett elsődleges kultúrát, amibe beleszületünk, annak szokásait, normáit, hiedelemrendszerét ösztönösen sajátítjuk el a szocializációs folyamat során, míg egy idegen kultúrát tudatos és kitartó tanulási folyamat eredményeként teszünk magunkévá azzal a céllal, hogy ahhoz az adott helyi kultúrához asszimilálódhassunk.

Bár a fogalmat leginkább a külföldre költözéssel kapcsolatban szokás emlegetni, fontos tudni, hogy nem csak abban az esetben élhetjük át a jelenséget, amikor átlépjük az országhatárt, hanem akkor is, ha a magunk megszokott közösségének határain merészkedünk túl. Egy falusi vagy kisvárosi ember számára ugyanolyan ijesztő, idegen és érthetetlen lehet a nagyvárosi élet, de pl. egy főiskolát / egyetemet elhagyó fiatal is hasonló dolgokat élhet át bekerülvén a munka világába.

 

 

A kulturális beilleszkedés folyamata

A kulturális sokk egy pszichológiai folyamat, amin az új környezetbe, új kultúrába kerülő egyén keresztülmegy. A folyamat hosszú, több éven át zajlik, de többé-kevésbé mindenki átmegy a különböző fázisokon. Roger Jone Getting a Job Abroad című könyvében az új környezethez való alkalmazkodás 5 fázisát különbözteti meg:

 

  • Mézeshetek: Lelkesedés, érdeklődés és eufória jellemzi. A költözés előtt és a megérkezést követő időszakra jellemző érzelmi állapot, amikor még új életünkre egyfajta kalandként nyaralásként tekintünk. Minden izgalmasnak, érdekesnek és egzotikusnak tűnik, érdeklődéssel fedezzük fel az új környezetünket, a különbségeket, új emberekkel találkozunk és általában élvezzük a helyzet újdonságát és másságát. Ez a szakasz tarthat néhány napig vagy akár néhány hónapig is, de van, akinél teljesen kimarad, többnyire mert vagy járt már az adott országban vagy, mert már gyakorlott költöző.

 

  • Válság / Alkudozás: A kezdeti eufória és a varázs elmúltával már másként látjuk az itteni életet és benne magunkat. Minden, ami korábban különlegesnek, érdekesnek tűnt, az ijesztővé, idegesítővé, ellenszenvessé válik.  Ezt az időszakot az új kulturális közeg elutasítása jellemzi. Hiányoljuk a saját kultúránkat, kritikusan tekintünk az új közegre, a különbségekre. Jellemző a frusztráltság, zavarodottság, elveszettség érzése és az hogy könnyen idegessé válhatunk a helyi kulturális sajátosságoktól, viselkedésmódoktól. Ez a szakasz fél-egy évig tarthat és tipikusan ez az az időszak, amikor a legtöbben feladják a dolgot és inkább hazaköltöznek. 

 

  • Adaptáció / Beilleszkedés: Az önbecsülés visszanyerésének periódusa. Ekkor már jobban és mélyebben ismerjük és megértjük a helyi kultúrát, jobban beszéljük a nyelvet, vannak már itteni barátaink, ismerőseink, belerázódtunk a kinti mindennapokba, így az életünk is könnyebbé, kellemesebbé és gördülékenyebbé válik. A helyi kultúrát, jellegzetességeket is képesek vagyunk bizonyos mértékig már elfogadni és magunkévá tenni, bár az önazonosság érzetét még mindig az új környezettől, kultúrától való megkülönböztetés adja. Ez a szakasz kb. egy-másfél évig, de akár hosszabb ideig is elhúzódhat. 

 

  • Stabilizáció / Önrendelkezés: A majdnem teljes beilleszkedés jellemzi: amikor az új kultúrához mind társadalmilag, mind kulturálisan és nyelvileg is sikerült alkalmazkodni. Kialakult stabil kapcsolataink vannak, otthonosan és ismerősen mozgunk már az új környezetben. Az egyén önazonosságát nagy részben már az új kultúrával való azonosulás adja, illetve megjelenhet akár a saját kultúra elutasítása is az újjal szemben.

 

  • Függetlenség / Mesterszakasz: Amikor az új környezetünkre otthonként tekintünk, szinte anyanyelvi szinten bírjuk a nyelvet, teljesen és aktívan részt tudunk és akarunk venni a befogadó ország életében, honvágyunk megszűnik. Ebben a periódusban az egyén tökéletesen beilleszkedett az új kultúrába, annak szokásait, normáit magáénak érzi és,  önmagát ezeken az új szokásokon, normákon keresztül definiálja. Több éve tudatos alkalmazkodás és tanulás eredménye. Sokan soha nem jutnak el ebbe a szakaszba. Vagy azért nem, mert tudatosan nem akarják feladni elsődleges kultúrájukat, mert számukra az érték, vagy azért, mert egyszerűen képtelennek érzi magukat arra, hogy feladják a múltukat.

Bár a szakaszok meghatározott sorrendben követik egymást, mégis előfordulhat, hogy valaki egy későbbi visszaesik egy korábbiba. Leggyakrabban az adaptáció és a válság szakaszai váltakoznak, mert a beilleszkedés az élet különböző területein eltérő ütemű lehet. Vannak olyan területek, ahol gond nélkül és gyorsan be tudunk illeszkedni, é léteznek olyan területek i, ahol problémáink lesznek majd (pl. könnyen megy a munkahelyi adaptáció, mert otthon is és kint is multinacionális cégnél dolgozunk, de a magánéletünkben/táraági életünkben magányosnak érezzük magunkat, mert nem találunk barátokat).

Nem is mindenki esik át minden szakaszon. Van, akinek kimarad a "mézeshetek" időszaka, mert pl. járt már korábban az adott országban, így nincs már meg az újdonág varázsa és reálisabban képe felmérni a dolgokat. Van, aki a folyamat vége előtt úgymond kiszáll, hazaköltözik vagy máshová, így nem jut el az önrendelkezés vagy függetlenség szakaszába.

 

 

A kulturális sokk tünetei

Az országváltás az emberek egy részének lelkileg, érzelmileg roppant megterhelő lehet. Ehhez hozzájön még sokszor a fizikai kimerültség is, hiszen rengeteg megoldandó ügyet kell elintéznünk viszonylag rövid időn belül (költöztetés, szállás, munkahely, óvodai/iskolai beiratás, stb.). Nem csoda, ha mindenféle ijesztő és ellentmondó érzések és gondolatok kavarognak bennünk. Ezek az érzések, gondolatok teljesen normálisak, nem hülyültünk meg, csak próbáljuk feldolgozni mindazt, ami velünk történik.

A kulturális sokk tipikus tünetei közt tartják számon az elszigeteltség, a magányosság és a megnemértettség érzését, a beszűkült érdeklődést, a szorongást, aggódást, a feszült, ideges, könnyen „felhúzom magam” attitűdöt, a lehangoltságot, szomorúságot, illetve a tehetetlenség érzését. Mindez sokszor emberkerüléssel, halogatással párosul, illetve a teljesítőképesség csökkenésével, amikor korábban rutinnak számító feladatokat is nehezünkre esik elvégezni. Extrém esetekben akár depresszióba is eshetünk vagy testi (pszichoszomatikus) tüneteket is produkálhatunk: fejfájás, szédülés, hányinger, hasmenés, emésztési rendellenességek, álmatlanág, illetve fogékonyabbá válhatunk a különböző betegségekre.

Ha mindezeket a tüneteket gyakran tapasztaljuk magunkon, ráadásul huzamosabb ideje, akkor biztosak lehetünk abban, hogy kulturális sokk-szindrómában szenvedünk, azon belül is a "válság" fázisban vagyunk. Érdemes megfontolni a szakemberhez fordulás lehetőségét, ha úgy érezzük életünk minősége, testi-lelki egészségünk forog kockán az elhúzódó vagy extrém sokk-hatás miatt. 

 

 

A kulturális sokk mértékét befolyásoló tényezők

Sokan érezzük úgy, hogy légüres térben kerültünk, amikor nincs meg az ismerősség, otthonosság érzete körülöttünk - ez az érzés teljesen normális és a legtöbb emberrel megtapasztalja a külföldi tartózkodása során. Valaki már az első napokban, hetekben szembesül a kulturális sokk okozta problémákkal, van, akinél később jön elő, esetleg nem olyan nyilvánvaló formában. Aztán van olyan is, aki nem éli át ezeket a nehézségeket. A különböző szakaszok időtartama, tünetei és azok intenzitása jelentősen eltérhet egyénenként é ennek hátterében számos tényező áll: függ a személyiségünktől, az adott élethelyzetünktől, életkorunktól, neveltetésünktől, korábbi tapasztalatainktól, környezetünktől, a minket körülvevő emberektől, az átélt sikerek és a kudarcok arányától, a stressztűrő-képességünktől. Általánosságban elmondható, hogy ha valaki nyitott, könnyen változtató és alkalmazkodó, könnyen barátkozó ember, ha optimista és sikerorientált, amolyan "megküzdő" típus, ha már korábban élt külföldön, jól beszéli az adott ország nyelvét, vannak az új helyen ismerősei (főleg helyi, "bennszülött" emberek), barátai, rokonai, akkor könnyebben és hamarabb be tud illeszkedni. Aki nem vagy kevésbé ilyen típus, annak sem lehetetlen a dolog, de nehezebben fog menni, többet kell majd úgymond "szenvednie" és küzdenie - ezt hasznos észben tartani, amikor már nem bírjuk tovább cérnával a „helyi hülyeségeket".  

További nehezítő tényezők lehetnek a beilleszkedésben, függetlenül attól mely országról vagy kultúráról beszélünk, a klíma / időjárás mássága, a másfajta ételek és az eltérő étkezési szokások, a ruházkodásbeli különbségek, az elfogadott viselkedési normák és tabuk, valamint a nyelvtudás megléte vagy hiánya.

Végezetül pedig egy nagy adag önismeret az, ami feltétlenül kell ahhoz, hogy sikeresen vegyük a kulturális sokk akadályait: objektíven fel tudjuk mérni, hogy milyen kompromisszumokra vagyunk képesek és hajlandóak,  mi az, amit még el tudunk viselni és mi az, amit már nem, mik okozhatnak nehézséget és hogyan tudjuk leküzdeni azokat. Azzal is borzasztó fontos tisztában lennünk, hogy miért megyünk / mentünk külföldre, mi motivál(t) minket a költözésben, milyen céljaink vannak vele, mit szeretnénk elérni a külföldi életünk során - ez a kristálytiszta kép sok  nehézségen túl tud lendíteni minket, nemcsak a kulturális sokk kezdeti időszakában, de később is.

 

 

Késöbbi cikkünkben bővebben is foglalkozunk a "Válság" szakaszával, mivel ez egy rendkívűl kritikus periódus: itt dől el, hogy valaki marad hosszabb távon vagy csalódottan hazaköltözik. Illetve foglalkozunk majd még a különböző megküzdési stratégiákkal és a fordított kulturális sokkal is. 

 

 

Úgy érzed nehezen találod meg a helyed az új országodban, nem megy jól a beilleszkedés, szenvedsz a honvágytól, a megszokott hiányától?

Nem vagy egyedül ezzel az érzéssel - és nem is kell, hogy ettől szenvedj. Magam is keresztülmentem ezen a folyamaton, tudom milyen érzés elveszettnek lenni egy idegen világban. Segítek, hogy mielőbb helyre rakj magadban dolgokat az új életedben és úgy érezd a helyeden vagy - Életúttervezés beszélgetéssel és Access Bars kezeléssel. 

 
Kövesd a London Life Design Facebook oldalát, hogy elsőként értesülj a legfrissebb hírekről, posztokról és újdonságokról. 
 
Oszd meg velünk a véleményed, a tapasztalatod a témával kapcsolatban. 

LÉPJ KAPCSOLATBA VELEM

All rights reserved                           

London Life Design /  Légy sikeres az életben. Légy sikeres külföldön.

Az oldal teljes írott tartalma a London Life Design tulajdonát képezi. Tilos a London Life Design írásos engedélye nélkül a honlap tartalmának másolása, kereskedelmi célra való felhasználása, valamint a forrás (London Life Design) megnevezése nélkül más weboldalakon való megjelentetése.