Mindig izgalmas hazajönnöm egy-egy utazás után, mert sosem tudom, hogy mi vár rám otthon.

Van egy párom, aki igazi férfihoz méltóan nem sokat foglalkozik azzal, hogy mekkora kupit hagy maga körül és után a közös otthonunkban. Én meg nem vagyok az a tipikus házitündér, aki folyamatosan pakolgat, rendet rakosgat a másik után. Úgyhogy emiatt szokott néha köztünk lenni apró vita. De csak apró, mert Mr W. amúgy nagyon igyekszik, hogy ne hagyja szerte-szét a dolgokat. Ezt turbó fokozatba kapcsolja akkor, amikor pár napos vagy hetes távollét után én hazamegyek: szépen, a tőle telhető legtökéletesebb módon összepakolja és rendbe rakja a dolgokat. Mondjuk van ehhez segítsége, Éva, aki hetente kétszer jár hozzánk, szóval a nagyját ő csinálja meg, de az aznapi vagy 2-3 napi kupit azt Mr W. rakja össze. Persze, amolyan férfiasan - a részletekre nem adva, csak az összképre :)

Miután 2017 október elején összeköltöztünk, rá egy hétre én hazautaztam Magyarországra úgy kb. tíz napra. Mikor visszaértem Londonba, itthon gyönyörű virágcsokor várt és fantasztikus rend. Aztán kicsit körbenéztem és láttam, hogy hiányzik valami a konyhából. Mivel még csak épp beköltöztünk voltak dolgok, amik még nem voltak meg - ilyen volt egy nagyobb kuka az újrahasznosítható szemét számára a konyhában, így ideiglenesen befogtam egy zöldségek tárolására használt farekeszt erre a célra. És mivel tárolóhelyünk sem volt még elegendő ennek a tetejére ráraktam keresztbe egy fele akkora szép farekeszt (amit egyébként a párom rakott össze), amiben zöldségek voltak. Mr W. mindebből csak annyit érzékelt, hogy "a szemét az oda megy a sarokba", ahol a rekeszek voltak. Szóval, miután sehol sem láttam a két rekeszt rákérdeztem, hogy azokkal mi lett. Hogy hogy mi lett, hát ő levitte a szemetet, szépen rendet rakott, hogy ne szemétdombra jöjjek haza, egyáltalán milyen rekeszekről beszélek én itt, miért az nem szemét volt... Levitte a szemetet farekeszestől, zöldségestől és kész passz... :)

Most erre mit lehet mondani? Először kicsit "izé" lettem, hogy "nehogymárnevegyeészrehogykéttökjórekesztiskidobottzöldségestőlhátnemhiszemel", de aztán persze megkaptam a leckét, hogy én miért ezt látom, és miért nem azt, hogy ő mennyire igyekezett szép és rendes lakással várni engem. És igaza van, nem?! Ki nem szarja le a rekeszeket és a zöldségeket, a lényeg, hogy rendet rakott nekem és még virágot is kaptam :)

Az, hogy a legközelebi elutazásom-hazaérkezésem után úgy 3 nap múlva vettem észre a konyhaplafonon a felrobbant főtt tojások darabjait már meg sem kottyant, nagyon Buddha-módon tudtam kezelni.

Az ezután következő mosogató-csendéleten pedig már kifejezetten röhögtem. Nem tudom mit csinált, mit sikált, de tök ratyi volt a mosogató, a lefolyószűrőben mindenféle kajadarabok, a szivacs és a rongy kuka volt azonnal, annyira gusztustalanul néztek ki - de amúgy pöpecül el volt pakolva minden, a hagyoményosan félig kiivott és pont a mosogató mellett hagyott teás/kávésbögréjével együtt.

Szeretem a párom.

De azért a virágcsokrok sokat segítenek :)