TUDÁSTÁR / LÉPJ TÚL ÖNMAGADON - A KOMFORT ZÓNA
A komfort zóna nem más mint a saját kényelmi zónánk: az a tér, ahol otthonosan és ismerősen mozgunk. Egyénenként változik, hogy kinek mekkora a kényelmi zónája és hogy mi tartozik bele, de általában a megszokott, mindennapi dolgainkat találjuk itt: az otthonunk, a környék, ahol lakunk, a szomszédaink, a barátaink, a munkahelyünk, az útvonal ahol közlekedünk, szokásaink, viselkedésünk, reakcióink, gondolataink - vagyis mindazok a dolgok, tevékenységek, hiedelmek, amelyek rutinszerűek az életünkben, amelyek elfogadottak, igaznak, helyesnek vagy valósnak véltek. Nem okoznak különösebb feszültséget számunkra, mert már ismerjük őket. Kényelmesen és biztonságban érezzük magunkat a komfort zónákban, mert semmi váratlan, új vagy nem kívánt dolog nem történhet velünk ott.
Azonban nem biztos, hogy ez mindig jó nekünk.
Az emberek döntő többsége élete nagy részét a komfort zónájában éli le, hiszen itt jól érzi magát. Ez önmagában nem probléma, a komfort zónára szükségünk van a biztonságérzetünk miatt. Az már azonban probléma lehet, ha bennragadunk, ha soha nem lépünk ki a komfort zónánkból, ugyanis, ha fejlődni akarunk, új élményeket akarunk megtapasztalni vagy változtatni akarunk valamin, akkor lépni kell az ismeretlen felé vagyis el kell hagynunk komfort zónánkat. Ettől sokszor kényelmetlenül, feszültnek érezzük magunkat, de ez csak egy tanulái folyamat: komfort zónánk határait képesek vagyunk mi saját magunk tudatosan tágítani, hiszen a saját életünkért mi vagyunk a felelősek, tehát azért is hogy a zónánkba mit engedünk be és mit nem.
Mi történik, amikor kilépsz a komfort zónádból
A komfort zónából kilépve a tanulási zónába kerülünk, ahol új élményekkel, feladatokkal és helyzetekkel találkozunk. Az újdonság, a szokatlanság magában hordozza a stresszt, a szorongást, a félelmet, és a bizonytalanságot is. Mindezek az érzések teljesen normálisak, hiszen amit nem ismerünk, amivel korábban még nem volt tapasztalatunk, az egyben félelmetes is tud lenni. A stressz azonban nem csak rossz és akadályozó, hanem előremozdító, fejlesztő hatású is lehet. Hogy melyik következik be, az a stressz mértékétől függ, ami pedig attól függ, hogy milyen mértékben távolodtunk el a komfort zónánktól vagyis mennyire új és ismeretlen a helyzet, amelybe kerültünk. Ha úgymond túl messzire merészkedünk, ha túl nagy fába vágjuk a fejszénket, akkor az új helyzetek kiválthatnak belőlünk akár pánikot is (pánik zóna). Ezért fontos, hogy eleinte apró lépésekkel induljunk el, fokozatosan tágítva a komfort zónánk határait: olyan dolgokkal, amelyek esetén még nem érezzük úgy, hogy túlságosan eltávolodtunk volna a megszokott világunktól.A Minden egyes ilyen "kirándulás" után jólesik visszatérni a komfort zóna nyújtotta biztonságba, hogy megnyugodva, az élményeket feldolgozva, feltöltődve újabb ismereteket és tapasztalatokat szerezzünk.
A komfort zónából való kilépés pozitív hozadéka, hogy új dolgokra, tapasztalatokra, ismeretekre teszünk szert és ennek köszönhetően egyre növekedik komfort zónánk: egyre több korábban idegen, ismeretlen dolog válik életünk részévé, egyre több szituációban érezzük biztonságban vagy kompetensnek magunkat. Mindez pedig növeli önbizalmunkat, önbecsülésünket, asszertivitásunkat, alkalmazkodóképességünket - mely tulajdonságok pedig a sikeres élet kellékei, legyen akár magénéletről vagy szakmai életről szó. Az, hogy ez a tulajdonképpeni tanulási folyamat kinél, milyen mértékben és sebességben zajlik, az egyénenként eltérő. Mindenkinek más kiterjedésű a rutinjait felölelő komfort zónája, így ami valaki számára megszokott, esetleg unalmas dolog, az más számára kihívás vagy éppen bénító félelmet keltő dolog lehet.
Természetesen negatív dolgokat is tartogathat számunkra komfort zónánk elhagyása. Főként akkor, ha akaratunk ellenére kell kilépnünk belőle, mert egy helyzet vagy esemény arra kényszerít minket. Vagy akkor, ha túlágosan is nagy lépésre szánjuk el magunkat. Ilyenkor a kudarc sokszor borítékolható, ami együtt járhat azzal, hogy elveszítjük a bátorságot vagy érdeklődést a komfort zónánkból való kilépésre.
A komfort zóna és a külföldre költözés
A lehetőségek száma szinte határtalan, hogy kilépjünk a komfort zónánkból. Az egyik ilyen lehetőség kétségkívül a külföldre költözés. Mégpedig nem is akármilyen lehetőség: egy nagy, komoly és felelősségteljes lépés. Sokak számára ijesztő, kellemetlen és roppant stresszes vállalkozást jelent - a komfort zónából egyenesen a pánik zónában való landolást.
Éppen ezért fontos tisztában lennünk már a kezdet kezdetén (amikor még csak játszunk a külföldi élet gondolatával), hogy várhatóan az országváltás mekkora változást, stresszt fog okozni az életünkben, hogy mennyire és hogyan leszünk majd képesek kezelni a problémákat. A praktikus dolgok, információk ismerete (hogy mit vigyünk magunkkal, mit hol és hogyan tudunk majd beszerezni, hogyan találunk szállást és munkát, milyen a kinti élet, árak, közlekedés, stb.) az egy dolog. Vitathatatlanul része a sikere újrakezdésnek, beilleszkedésnek - de mindezek önmagukban még nem biztosítják sem az kinti sikerességünket, sem a boldogságunkat. Kell az AZ attitűd is. Amikor tudod és megérted, hogy most egy ideig a "kellemetlenül" fogod érezni magad, hogy a tanulási és a pánik zóna határmezsgyéjén fogsz egy darabig közlekedni, mert meg kell ismerned és meg kell tanulnod egy másfajta világ, kultúra szabályai szerint élni. És hajlandó is vagy ezt bevállalni, aktívan figyelni és tanulni, elfogadni és befogadni. Elengedhetetlen az is, hogy legyenek olyan emberek / dolgok / tevékenységek veled, amelyek egyfajta "köldökzsinórként" működnek a számodra a komfort zónád és a pánik zónád között, melyek biztosítják számodra legalább egy bizonyos szinten az imerősség, az othonosság érzését, mert ezek segíteni abban, hogy minél zökkenőmentesebben és eredményesebben tudj alkalmazkodni az új környezetedhez és az új kihívásokhoz.
Kövesd a London Life Design Facebook oldalát, hogy elsőként értesülj a legfrissebb cikkekről, posztokról.
Oszd meg velünk a véleményed, a tapasztalatod a témával kapcsolatban